Gyűjtőkémény

A múlt század közepétől 1985-ig épült téglaépítésű társasházakban gyakran találhatunk úgynevezett kettős falú (termofor) és egyesített falú gyűjtőkéményeket.

Ezek tulajdonképpen egy betonelemekből gyorsan építhető kéményrendszert jelentenek, amelyek társasházakban az egymás felett lévő lakásokban találhatók és a legtöbb esetben gázüzemű átfolyós rendszerű vízmelegítők kilépő füstjét egy kéménybe gyűjtik és vezetik el.

Magyarán azt mondhatjuk, hogy az egymás felett lévő lakásoknak egy közös kéményük van. A betonkockák külső mérete 40x40cm, magasságuk némileg változik 20-25 cm között. A kéményelemek közepén 175-200-225-250mm átmérőjű kör alakú lyuk van, ez képezi a kéménykürtőt, ha a betonelemeket egymás fölé helyezzük. Mivel felfelé haladva egyre több lakás csatlakozik a kéményre, így a kémény belső átmérője is egyre nagyobb kellett legyen; ilyen módon egy tölcsér alakú kialakítást valósítottak meg.

A probléma

Sajnos gyakori eset, hogy a kivitelezésben építési hibák fordulnak elő:

a betonelemek belső járatának átmérője felfelé haladva nem növekszik
a habarcsbelógások miatt szűkült járatok keletkezhetnek
szabálytalanok a megvésett idomok.

Sajnos az is elmondható, hogy egyes kémények már a több évtizeddel ezelőtti szabványoknak sem feleltek meg, mégis használatban vannak a mai napig: ilyenek a két eltérő bérleményből ugyanabba a kéménybe szembekötések elhelyezésével épült kémények.

Ezekből hibákból eredően az ilyen gyűjtőkémények többsége túlterhelt és megbízhatatlan működésű.

A túlterheltség magától értetődő, ugyanis tudvalévő, hogy egy kéménybe tíz lakásból tíz készüléket bekötni nem ajánlott.

A legfőbb probléma, hogy az ilyen gyűjtőkémények alapvetően labilisak és megbízhatatlanok, ami konstrukciós hibából ered. Tulajdonképpen építeni sem lehetett volna ilyen kéményeket. A labilitás abból adódik, hogy az emeletenkénti bekötések miatt a kémény működése nem tud elérni egy megfelelő üzemállapotot, hiszen szinte mindig hamis levegőt használ azokon a becsatlakozásokon keresztül, ahol a rákötött készülék éppen nem üzemel.

Természetesen mindig lesznek olyan időpontok, amikor valaki használja a kéményt, valaki pedig nem. Aligha fordul elő, hogy mindenki egyazon időpontban kezd neki a meleg víz előállításának és egyazon időpontban fejezi be.

A probléma abban valósul meg, hogy az üzembe helyezett gázkészülék füstje a kémény felmelegítésére törekszik, de az üzemen kívüli lakások felől érkező hideg levegő hűtőhatása ebben megakadályozza, így a füst torlódása következik be. Szerencsére a gázkészülékek rövid ideig üzemelnek, így az égéstermék megrekedése egy fejfájásnál nagyobb tünetet nem okoz, mivel a mérgezési szintet nem éri el. Azonban ez aligha nevezhető elfogadhatónak.

A megoldás

Pályázati támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a gyűjtőkémény jelleg teljesen megszűnik. Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy a társasházban az összes lakásnak egyedi kéményt kell elkészítenie a gyűjtőkémény helyett.

Ennek két módja adott. Amennyiben rendelkezésre áll a gyűjtőkémény mellett egy szellőzőakna is, amelyben elfér az összes a gyűjtőkéményre kötött lakás kéménye, abban az esetben ezt a megoldást érdemes választani. Ilyenkor megmaradt a gyűjtőkéményt esetleg szellőzőként lehet hasznosítani. Amennyiben a szellőzőakna nem áll rendelkezésre vagy nem elegendő nagyságú, akkor a gyűjtőkémény betonelemeit el kell távolítani és az így nyert kürtőbe lehet a lakások kéményeit elhelyezni.

Az ilyen jellegű munkálatok nagyobb felfordulást okozhatnak, hiszen sok esetben a munka során a gyűjtőkémény elemek kibontását lakásból kell elvégezni, illetve át kell vágni a falat a lakás teljes magasságában. A munka utolsó fázisában megtörténik a visszafalazás.

Cégünk egy speciális eljárást alkalmaz, amelynek köszönhetően a gyűjtőkémény elemek a tető felől kiemelhetők, ennek köszönhetően a lakásokban csak a legszükségesebb a fali bekötést és a kéményajtó elhelyezését kell elvégezni

Pályázat

1985 óta nem épülhetnek gyűjtőkémények. Ellenben ma is rengeteg társasházban találhatunk ilyen megoldásokat, ezért ezek cseréje sürgető feladat. A magyar állam pályázattal segíti ezeknek a kéményeknek a felújítását, illetve cseréjét. A pályázat lényegében 40% állami és 30% önkormányzati támogatást jelent. A maradék 30%-kal a társasháznak kell rendelkeznie, ami lehet meglévő tőke vagy hitel. Érdemes követni és figyelni a pályázati kiírásokat.

Keresse fel cégünket és kérjen árajánlatot! Hasznos, ha tud válaszolni ezekre a kérdésekre:

• Hány társasházi lakás található a házban?
• Milyen magas a kémény a pincétől a padlásig?
• Hány kémény és a tüzelőberendezés van rákötve?